Mi az az IGF-1 LR3?

Az IGF-1 LR3 teljes neve long arginine 3 insulin-like growth factor 1 (hosszú arginin 3 inzulinszerű növekedési faktor 1). Ez egy laboratóriumban módosított szintetikus hormon, amely olyan specifikus tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek előnyösebbek lehetnek a természetes IGF-1-nél. A kutatási megbeszélések gyakran említik a szubkután beadást ellenőrzött vizsgálati protokollokhoz, amelyet a kezelési idővel legalább megegyező hosszúságú szünet követ a tolerancia megelőzése érdekében.

Hogyan működik az IGF-1 LR3?

A vizsgálati modellekben, amint az IGF-1 LR3 kötődik az IGF-1 receptorokhoz, a két jelátviteli út egyikén események sorozata aktiválódik. A fehérjeszintézist a PI3-útvonal szabályozza, amelyben az IGF-1 LR3-at olyan kaszkád serkentése szempontjából vizsgálják, amely edzés után több izomfehérje kialakulását eredményezheti. Ezt a vázizomzat szatellitsejtjeinek aktiválásával éri el, amelyek mioblasztokká differenciálódnak, hogy új izomrostokat hozzanak létre, növesztve és regenerálva az izmot.

Mivel az IGF-1 LR3 egy inzulinszerű növekedési faktor, a szervezetben kifejtett inzulinszerű aktivitását is vizsgálják. Befolyásolhatja az izmok tápanyagfelvételét, lehetővé téve, hogy a sejtek több glükózt és aminosavat vegyenek fel.

Az IGF-1 LR3 felhasználási területei

Az IGF-1 LR3-at a kutatási kontextusban a teljesítménnyel, az öregedéssel és a testösszetétel mechanizmusaival kapcsolatban tárgyalják. Ezek a következők:

• Izomregeneráció – Kutatási modellekben a peptidet a fehérjeszintézis szempontjából vizsgálják, ami edzés után nagyobb izomnövekedéshez vezethet.
• Tápanyag-ellátás — A kutatók az IGF-1 LR3-at egy másik módon is vizsgálják, mégpedig azon hatékonyság révén, amellyel a tápanyagok elérik az izomsejteket.
• Zsírévesztés – Az IGF-1 LR3-at az anyagcserére gyakorolt hatásai miatt kutatják. Mivel az izomfejlesztéssel kapcsolatban is vizsgálják, a kutatók azt értékelik, hogy befolyásolhatja-e a zsíranyagcserét a sovány izomtömeg megőrzése mellett.
• Atlétikai regeneráció – A peptidnél a szövetek gyógyulását és regenerációját vizsgálják, beleértve az izmokat, inakat és szalagokat. Ez a kutatás a fájdalmat, a gyulladást, a regenerációs időt és a sérülési modelleket veszi górcső alá.
• Sejtszintű gyógyulás – Az IGF-1 LR3-at az öregedésbiológiai és a lágyrész-sérülési modellekkel kapcsolatos kutatások kontextusában tárgyalják, nem pedig jóváhagyott esztétikai vagy regenerációs megoldásként.

IGF-1 LR3 vs. normál IGF-1

IGF-1 egy a máj által termelt hormon, amelyet a véráramba bocsátanak ki a növekedés és az anyagcsere szabályozása érdekében. Az IGF-1 LR3 egy módosított változat, amely olyan szerkezeti változtatásokkal rendelkezik, amelyek csökkentik az inzulin-szerű növekedési faktorokat megkötő fehérjékkel (IGFBP-k) szembeni kötőfehérje-affinitását, így a természetes IGF-1-nél tartósabb hatást fejt ki.

Az IGF-1 LR3 esetében a harmadik aminosav glutaminsav helyettarginin, és a peptid N-terminálisán 13 további aminosav található. Ezek a különbségek azt jelentik, hogy az IGF-1 receptor agonistája, de bizonyos előnyökkel rendelkezik, beleértve az IGF-1-hez képest háromszoros hatékonyságot. Felezési ideje is 20 és 30 óra közötti – ami sokkal hosszabb, mint a természetes hormon 12–15 órája –, így a természetes IGF-1-nél tartósabb hatást fejt ki. Végül, az extra aminosavainak köszönhetően az IGF-1 LR3 jobb metabolikus stabilitást biztosít.

Más szóval az IGF-1 LR3-ban lévő módosítások növelik a izomfejlődésre és a szövetregenerációra irányuló kutatási potenciálját, ami a peptidet hasznossá teszi esztétikai és atlétikai kutatási modellek számára.

IGF-1 LR3 vs. IGF-1 DES

Az IGF-1 másik módosulása az inzulin szerű növekedési faktor 1 deléciója (1-3), amelyet általában IGF-1 DES-ként rövidítenek. Az IGF-1 LR3-hoz hasonlóan ez is egy szintetikus peptid, amelyet úgy hoztak létre, hogy fokozza a természetes IGF-1 előnyeit. Az IGF-1 DES esetében ezt az első három N-terminális aminosav hozzáadások nélküli eltávolításával érik el. Ezt a módosulást a valóságban bizonyos környezetekben természetes módon is felfedezték, ami arra utal, hogy a hormonnak bizonyos helyzetekben fontos szerepe lehet a szervezetben.

Az aminosavak eltávolítása az IGF-1 DES-ből csökkenti a peptid IGFBP-k iránti kötődési affinitását, és növeli az IGF-1 receptor iránti affinitását. E tekintetben különbözik az IGF-1 LR3-tól, amelynek csökkent az affinitása az IGF-1 receptorhoz. Ebből a csökkent affinitásból adódik a hosszabb felezési idő.

A kutatók a simaizom-sejt migrációval és proliferációval kapcsolatos vizsgálatokhoz jellemzően az IGF-1 DES-t választják a vázizom-fejlődés helyett, mint ahogy az az IGF-1 LR3 esetében történik. A peptidnek a neurológiai kutatásokban is szerepe lehet, nem utolsósorban azért, mert természetesen előfordul az agjszövetben. Rövid felezési ideje miatt azonban kevésbé alkalmas emberi alanyokon történő tesztelésre, mint az IGF-1 LR3.

Az IGF-1 LR3 adagolási protokoljai a kutatásban, a biohackingben és a Reddit-beszámolókban

Az IGF-1 LR3 jelenleg nem rendelkezik FDA-jóváhagyással, ami azt jelenti, hogy a alkalmazása kísérleti jellegű, és a kutatásra korlátozódik. Mint minden növekedési peptid esetében, a kutatási protokolldknak számolniuk kell adagolással és a káros metabolikus hatásokkal.

Közzétett kutatási protokollok

A publikált kutatások azt vizsgálják, hogy az IGF-1 LR3 alkalmas lehet-e a tiszta izomzatra, a zsímetabolizmusra vagy az öregedésbiológiára fókuszáló modellekhez. Különösen népszerű azon kutatók körében, akik már futtatnak vizsgálatokat növekedési hormon (GH) szekretagógokkal.

A peptidet használó kutatók protokollokat dolgoztak ki mások számára, amelyeket követni lehet a jövőbeli, ellenőrzött vizsgálatokban:

• A kutatási protokolloknak időszakosan ellenőrizniük kell a vércukorszintet a hipoglikémia lehetősége miatt, mivel a peptid hatására több izomsejt vehet fel glükózt a véráramból.
• A beszámolók szerinti kutatás-orientált protokollok 20 mcg és 30 mcg közötti kezdő dózist írnak le, amely egy-két hét után 30 mcg és 50 mcg közötti értékre emelkedik. Bár egyes tanulmányok akár 100 mcg-os dózisokat is alkalmaztak, ezek nem találták, hogy ez a fokozott kockázattal arányos előnyökhöz vezetne.
• Az IGF-1 LR3 beadása kutatási környezetben a praktikum okai miatt gyakran szubkután történik. Bár egyes kutatók intramuszkuláris injekciókat alkalmaztak a nagyobb helyi hipertrófia elérésének reményében, nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy ez hatékony lenne.
• A legtöbb protokoll szerint a kutatók az edzés utáni időszakra ütemezik a peptid adagolását, mivel a testmozgás fokozza az IGF-1 receptorok expresszióját és növeli a szatellitsejtek érzékenységét.
• A receptor deszenzibilizáció – amely során a peptid már nem fejt ki semmilyen hatást – megelőzése érdekében a kutatási protokolok gyakran alkalmaznak ciklusos adagolást. A tipikus kísérleti protokoll három vagy négy hét (vagy akár csak kettő), amelyet legalább négy hetes szünet követ.

Biohacking és Reddit-beszámolók

Beszámolók érkeztek az IGF-1 LR3-mal végzett önkísérletezésről, mint gyors megoldásról a fogyásra, izomtömeg-növelésre vagy mindkettőre. Mivel az IGF-1 LR3 nem rendelkezik FDA-jóváhagyással, azt kizárólag kutatási céllal, ellenőrzött esetekben szabad kezelni, ahol a alanyok a peptidet megfelelő edzéstervbe és megfelelő étrendbe illesztik be.

A biohacking a hírek szerint eredményezett mellékhatások beleértve:

• Hipoglikémia
• Idegbecsípődés
• Ízületi fájdalom
• Vízvisszatartás

A standard protokollok követése és annak biztosítása, hogy egy kutató felügyelje a alanyokat, segít csökkerni a jelentett mellékhatásokat a ellenőrzött kutatási környezetben.

Kinek kell kerülnie az IGF-1 LR3-at?

Az IGF-1 LR3-expozícióval – különösen hosszú távon – összefüggő főbb kockázatok közé tartozik az inzulinrezisztencia és a mitogén hatások. A peptid kockázatot jelenthet a rákos megbetegedéssel vagy emelkedett PSA-szinttel küzdő személyek számára amiatt, hogy válogatás nélkül serkenti a sejtnövekedést.

Ezenkívül a profi sportolóknak nem szabad használniuk az IGF-1 LR3-at, mivel az be van tiltva a sportban.

Elkészítés és tárolás

Az IGF-1 LR3 száraz por formájában, vagyis liofilizált formában érkezik. Ebben a formában -20 C-os fagyasztóban, vagy szobahőmérsékleten, hűvös, sötét helyen kell tárolni.

Kutatási felhasználás előtt az IGF-1 LR3-at bakteriosztatikus vízzel kell rekonstituálni. Ebben a kevert formában csak hűtést igényel (hűtve a bekeveréstől számítva legfeljebb 4 hétig használható fel). A peptid szerkezetének megőrzése érdekében fontos elkerülni az üvegcse túl erős rázását a kezelés előtt.

IGF-1 LR3 Gyakori Kérdések

Miért erősebb az IGF-1 LR3 a természetes IGF-1-nél?

Az IGF-1 LR3 sokkal hosszabb felezési ideje időt ad a szintetikus hormonnak arra, hogy nagyobb hatást fejtsen ki a vizsgálati modellekben. A rövid hatású IGF-1 nem marad meg elég ideig ahhoz, hogy ilyen jelentős fehérjeszintézishez és szatellitsejt-aktivációhoz vezessen a gyógyulás, valamint a tápanyag-megosztás terén végzett zsíri-anyagcsere-kutatásokban.

Mennyi ideig vizsgálható az IGF-1 LR3 egy protokollban?

A kutatás-orientált protokollok gyakran legfeljebb négy hétig vizsgálják az IGF-1 LR3-at, amelyet legalább négyhetes szünet követ. Ez a ciklus fenntartja a receptorok érzékenységét, és azt jelenti, hogy a peptid továbbra is kifejti hatását. A kutatók megállapíthatják, hogy a alanyoknak csak az edzésnapokon szabad megkapniuk a peptidet, bár egyesek olyan protokollt is beállíthatnak, amely pihenőnapokon egy adagot tartalmaz lefekvés előtt.

Jól működik az IGF-1 LR3 más peptidekkel?

Gyakori, hogy a kutatók az IGF-1 LR3-at más peptidekkel, különösen a hasonló tulajdonságúakkal együtt vonják be a vizsgálatokba, mint például:

• BPC-157 — Gyulladásos és szövetregenerációs modellekben vizsgálták, különösen edzés vagy lágyrész-sérülés után.
• TB-500 – Egy másik gyógyító peptid, amelyet az izmok és inak sérüléseinek regenerációjára vizsgálnak.
• CJC-1295 ipamorelinnal – Két növekedési hormon szekretagóg, amelyeket az IGF-1 LR3-mal együtt vizsgálnak az izomfejlesztés, a súlycsökkenés vagy az öregedésbiológia területén, a természetes hormontermelés stimulálásán keresztül.

Mikor számolnak be a kutatók az IGF-1 LR3 protokollok eredményeiről?

Kutatók arról számoltak be, hogy az IGF-1 LR3 első ciklusa után körülbelül két-három héttel látható változások tapasztalhatók izomnövekedés terén.

Hivatkozások

1. Az inzulinszerű növekedési faktor-I analógjának mérése a vérplazmában egy új immunszorbens enzimassay (ELISA) segítségével – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9582496/

2. A hosszú lefolyású R3 inzulinszerű növekedési faktor-I (IGF-I) infúzió serkenti a szervek növekedését, de csökkenti a plazma IGF-I-, IGF-II- és IGF-kötőfehérje-koncentrációját a tengerimalacban https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/7561636/

3. A foszfatidilinozitol-3-kináz és a p70 s6 kináz részt vesz a vázizomzat fehérjeturnusának szabályozásában az inzulin és az inzulinhoz hasonló 1-es növekedési faktor által https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8828461/

4. Az IGF-1-indukált vázizom-miotubusz hipertrófia közvetítése a PI(3)K/Akt/mTOR és PI(3)K/Akt/GSK3 útvonalak által – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11715022/

5. Az inzulinhoz hasonló növekedési faktor-I meghosszabbítja a vázizomzat szatellitsejtjeinek in vitro replikatív élettartamát a G1/S sejtciklus előrehaladásának fokozása révén, a foszfatidülinozitol-3′-kináz/Akt jelátviteli útvonal aktiválásán keresztül – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10962000/

6. A glükózstimulált inzulinszekréció csökkenése egyhetes IGF-1 infúziót követően a vemhesség végén lévő magzati juhokban egy intrinszik szigeteket érintő defektusnak tudható be – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33938236/